Találatok 1-10 47-ból(ből) Vuts Józsefné keresés alapján
Lóci folyton agyonszervezett mindent. Csak pár kilométerre, a gyógyfürdőbe készültünk, erre ő megint számolt, osztott-szorzott, szóval az agyamra ment. Nem mondom, hogy mindent sipp-supp el lehet intézni, de túlbonyolítani se érdemes. Míg inaszakadtáig tervezgetett, biciklire ültem, és úgy otthagytam őket, mint szent Pál az oláhokat. Rég lubickoltam a vízben, és a hányingerig kisürgőztem magam a játszótéren, mire kiértek. Láttam rajta, haragszik, míg Arcsi meg néném csak nevettek az egészen. - N...
|
Bölcs kezek nyomán a szó igaz varázs,
vásott gyermek az enyéimek között.
Játszanom velük felhőtelen öröm,
dallamuk örök melódiába zár.
Más igézi könnyedén, és nincs határ…
Foltosan tarisznya koldusé, örök,
vállamon lapul, tudásukért jövök.
Érdemes, hiszem, ha toll leszek, parány,
mindenük’ simítva álmodom tovább
génjeimre írott végtelen mesém.
Bájukat kilesni nincs elég korán, ...
|
Rika anyukája kihívóan szép volt. Ezt, igaz nem én mondtam rá, csak hallottam pár ismerőstől. Meg is volt a véleményem róluk, mert valamennyinek felesége volt.
Szent igaz, hogy magas körömcipőkben bukdácsolt, meg szűk ruhákban vonszolta magát, de engem ugyan nem érdekelt. Nem mondom, nevetni azt bírt, de csak azért, hogy felhívja magára a figyelmet. Ilyenkor csúnya, fülig érő kacsaszája lett. Állandóan affektált, és kikent-kifent képpel szívta a cigarettáit, meg kiabált a gyerekeivel. R...
|
Borostyán kincseim jelekbe zárom, ’hogy dalnak hangjait pentaton sorok, Elődeim élt egyszerű világom színigaz meséit óva hordozom.
|
Mesélj anyám, hiszen ébren álmodom, miért veszejt öled, űz ezer helyen. Fáj ahogy viselsz, segíts megértenem, mit jelent ...
|
Tiéd a szó, s ha tollad mélyre mártod, engedelmesen hajol a gondolat.
|
Kezem… Közöm, mert van a puszta léthez, földi arca csattan ujjaim között.
|
Hiába hív a szó, kezem legyint. Míg csendlepelbe bújt kopott hitem borít, kivárok; hangom álmodom.
|
Kabátját az ülőke hátára dobta, és sietve kipakolt a bevásárló táskájából. Igyekeznie kellett, várta a szerelőt, hogy kicseréltesse ...
|
Derengő múlt parány gyerek szemében, szende tűzvihar, hogy égni hagyjanak, imák, miket totem hitembe varrtam, és a ...
|
Mint szeressek sziklagörgeteg mögül, és hogyan ragyogjam át a félhomályt… A majd reményt csitít, vélt valót odáz, ...
|
Mit mondatokba szőni nem fogok, mind rímjeimbe oltva suttogom. Az ajtó zárva bár, téblábolok, a kulcs kezekben ...
|
És fénylő hópihékké dermednek a csillagok, míg égi pírba mártott lelkem biztatásra vár.
|
|