Új borítót kapott, legalábbis az interneten az egyik NAT 2020-as irodalom munkafüzet, amelynek eddigi borítója elég nagy port vert az elmúlt napokban.

Mint arról mi is hírt kaptunk – a felfedezés, ahogy mondani szokták, futótűzszerűen tarolta le a magyar internetet –, a hetedikesek egyik irodalommunkafüzet-változata olyan borítóval készült, mintha szorgos kezek meghekkelték volna a kötetet kiadó Oktatási Hivatalt.

Arra ugyanis egy olyan, egyébként 1845-ös Kölcsey Ferenc-szoborról készült illusztráció, amelyen a Himnusz szerzője a bal kezével egy pergamentekercset fog – de ránézve senkinek nem a pergamen ju ... Tovább »

    A Spare (Tartalék) című 416 oldalas memoárkötet január 10-én kerül világszerte a könyvesboltokba, a Guardian című brit lap azonban, amelyhez eljutott egy előzetes példány, már csütörtökön közölt néhány részletet a műből.
    Csütörtök este a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió is ismertetni kezdte a könyv egyes részleteit. A Guardian nem tárta fel, hogy honnan tett szert a rendkívüli titoktartással őrzött memoárkötet egy példányára, a tévétársaság viszont bejelentette, hogy a Spanyolországban tévedésből idő előtt árusítani kezdett változatból vásárolt egyet.
    A legnagyobb feltűnést az a rész keltette, amelyben Harry - III. Károly király és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, a szeptemberben elhunyt II. Erzsébet királynő unokája - felfedi, hogy Vilmos egy vita hevében tettlegességre ragadtatta magát vele szemben.
... Tovább »

    Ismét elérhető lesz Papp Tibor 1994-ben megjelent Disztichon Alfa nevű versgenerátora. Az eredeti, ma már hozzáférhetetlen program platformfüggetlen változatát a napokban teszik közzé az Irodalomtudományi Intézet honlapján.

    A 2018-ban elhunyt Papp Tibor avantgárd költő úgy készítette el 1993-ban az első magyar automatikus versgenerátor programot, hogy az bármelyik Apple Macintosh számítógépen automatikusan egymás után generálta a magyar nyelvű disztichonokat egy meghatározott elemkészletből - idézte fel Kappanyos András irodalomtörténész az MTI érdeklődésére.
    Hozzátette: a képernyőn megjelent versek értelmesek, nyelvtanilag helyesek voltak és kielégítették a disztichon formai ismérveit. Papp Tibor úgy írta meg a programot, hogy mindez nem válik unalmassá, például az ismétlések ki vannak küszöbölve. Az irodalomtörténész szerint a versek sokszor abszurdak, pajzánok, és főként humorosak, ráadásul úgy van az egész megírva, hogy némely sorok ismert klasszikus magyar disztichonoknak a mintáját követik mások meg nem. "Ahogy a hagyományt Papp Tibor bekapcsolja a programba, külön vicces jelleget ad hozzá" - fűzte hozzá Kappanyos András, aki a program jelentőségéről szólva kitért arra, hogy a számítógépes irodalom nemzetközileg ismert egyénisége ... Tovább »

Abigail Shrier számos interjún és kutatási eredményen nyugvó, beszédes című könyve, az MCC Press által kiadott Visszafordíthatatlan károk egyetlen bonyolult, ám annál égetőbb kérdéseket jár körbe: többek kozött, mi az oka annak, hogy a 2010-es évek második felében látványosan megugrott a fiatal lányok körében a hirtelen fellépő nemi diszfória és a transzneműek számának megugrása?

Az internet és a közösségi média gyermekekre és fiatalokra gyakorolt káros hatásairól az utóbbi időben egyre többet olvashatunk. A számítógép- és telefonfüggőségről, valamint az ebből következő alvás-, tanulás- és magatartásproblémákról, a szociális kapcsolatok leépüléséről, a gyermekkori depresszióról, a kamaszkori elmagányosodásról. Az is egyértelmű, hogy azt a modellszerepet, amit korábban a film, a televízió és a zeneipar sztárjai jelentettek a fiatalok életében, ma már a videómegosztók és a közösségi applikációk felkapott influenszerei töltik be. A gondolkodásmódjukra, öltözködési és viselkedési stílusukra is hatással van, hogy kit követnek a különböző csatornákon. A "YouTube-generáció" minden korábbinál gyorsabban távolodik a korábbi nemzedékektől, olykor mintha nem is ugyanazon a nyelven beszélnének, mint a szüleik. ... Tovább »

Humán műveltség hiányában a fiatalok könnyebben megvezethetőkké válnak – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) hétfői kerekasztal-beszélgetésén, amelynek nemzetközileg elismert résztvevői többek között arról is szót ejtettek, miért nyújt többet egy regény olvasása, mint amikor megnézünk egy filmet a Netflixen.

Mindenkit kellene, hogy érdekeljenek a humán tudományok, hiszen emberek vagyunk – kezdte a humaniórák fontosságáról szóló kerekasztal-beszélgetést Joshua Katz nyelvész, a Princetoni Egyetem professzora, aki ugyanakkor kijelentette: az amerikai elit egyetemeken ma már a humán képzések kurzusleírásait olvasva azt gondolhatja egy normális érdeklődésű ember, hogy nem érdemes ilyesmit tanulnia, mivel „megőrültek” ezeknek a területeknek a képviselői.

A február 16–17-i MCC Budapest Summit felvezető eseményeként megrendezett beszélgetésen Patrick Gray, a Durhami Egyetem angol tanulmányok docense, az MCC vendégoktatója hangsúlyozta:

azért van továbbra is szükség a humán diszciplínákra, mert a természettudomány nem mond semmit a létezésünk ... Tovább »

(A Térey-ösztöndíjjal 2020-ban elismert Sajó László költő budapesti otthonában 2021. május 18-án. Fotó:  Czimbal Gyula / MTI)
 

 Mottó: Az egyszerű fotelkommentelő már azon is felháborodik, hogy valakinek az írogatásért fizetnek, hogy a betyár öreganyját neki, míg mások vérverejtékkel, becsülettel robotolnak a gyárban. (Lackfi János)

Egészen a közelmúltban, 2020 elején az irodalmi ösztöndíjak történetében az egyik legharsányabb botrány tört ki, éppen a szegény 2019-ben elhunyt Térey János emlékére létrehozott nagy összegű támogatással, a Térey-ösztöndíjjal kapcsolatban. Ha valaki, hát épp Térey, aki konzervatív liberálisnak vallotta magát és műveiben is ezeket az értékeket képviselte – vagy ahogy Nádasdy Ádám megemlékezésében nevezte, nem ballib, hanem jobblib volt &ndas ... Tovább »

177 éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd magyar király a Magyar Királyság országgyűlése által szeptember 26-án meghozott hivatalos nyelvtörvényt. Azóta Magyarország államnyelve szinte megszakítás nélkül a magyar.

Lopott sztoriból forgatta az RTL az Oltári csajokat, de az eredeti regény bátor írónője szembeszállt a médiaóriással és leplezte le a német hátterű szennycsatorna kleptomániáját. Az RTL valószínűleg már bánja, hogy nem próbálták meg békés úton rendezni a nyilvánvaló jogsértés miatt kialakult konfliktust, az Oltári csajok sorozat producere, Kalamár Tamás és társai ellen ugyanis vádat emeltek. A kereskedelmi csatornával való gigászi küzdelméről Az Ügy szombati adásából pikáns részletekre is fény derült.

Szinte biztosak lehetünk abban, hogy meg sem fordult az RTL-es vezetők fejében, hogy van olyan ember, aki képes felvenni a kesztyűt velük szemben – Köbli Viktória azonban megmutatta, hogy nem fog megfutamodni és kiáll igazáért. Az írónő ugyanis évek óta küzd azért, hogy elismerje a médiaorgánum: az ő regényét használták fel az Oltári csajok címmel futó RTL-es szuperprodukcióhoz. Nézzük, miről is van szó.

A második gyermek

A jogász végzettségű Köbli Viktória a kislányával otthon töltött évei alatt – egy egyedülálló kisgyermekes édesanya szűken mért szabadidejében – 2012-től kezdődően írta meg a „Szerelemkereső ... Tovább »