Főoldal » Anyag-archívum
 177 éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd magyar király a Magyar Királyság országgyűlése által szeptember 26-án meghozott hivatalos nyelvtörvényt. Azóta Magyarország államnyelve szinte megszakítás nélkül a magyar.
1844. évi II. törvénycikk
Ez az a törvény, melyet V. Ferdinánd magyar király 1844. november 13-án, pontosan 177 évvel ezelőtt szentesített. Az országgyűlés szeptember 26-án szavazta meg a törvényt. Az előtte lévő 844 évben nagyrészt a latin volt a hivatalos nyelv, illetve II. József (uralkodott: 1780-1790) idején a német. Ettől a dátumtól kezdve azonban egészen a mai napig, megszakítások nélkül a magyar maradt a hivatalos nyelv, csupán a forradalom és szabadságharc utáni megtorlás időszakában tértek vissza a hivatalok néhány évre a német nyelvre, központi utasítás szerint. Az 1844. évi nyelvtörvény ekképpen határozott:
Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy:
1. § Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl
egyedül magyar nyelven adas
...
Tovább »
|
Az 1956-os forradalom és szabadságharc rövid története
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az 1956-os forradalom és szabadságharc rövid története Budapest 1956 októberében.
A 65 esztendővel ezelőtti események megmutatták a magyarság erejét.
 A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió. A lyukas zászló a forradalom jelképe A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok
...
Tovább »
|
 Lopott sztoriból forgatta az RTL az Oltári csajokat, de az eredeti regény bátor írónője szembeszállt a médiaóriással és leplezte le a német hátterű szennycsatorna kleptomániáját. Az RTL valószínűleg már bánja, hogy nem próbálták meg békés úton rendezni a nyilvánvaló jogsértés miatt kialakult konfliktust, az Oltári csajok sorozat producere, Kalamár Tamás és társai ellen ugyanis vádat emeltek. A kereskedelmi csatornával való gigászi küzdelméről Az Ügy szombati adásából pikáns részletekre is fény derült.
Szinte biztosak lehetünk abban, hogy meg sem fordult az RTL-es vezetők fejében, hogy van olyan ember, aki képes felvenni a kesztyűt velük szemben – Köbli Viktória azonban megmutatta, hogy nem fog megfutamodni és kiáll igazáért. Az írónő ugyanis évek óta küzd azért, hogy elismerje a médiaorgánum: az ő regényét használták fel az Oltári csajok címmel futó RTL-es szuperprodukcióhoz. Nézzük, miről is van szó.
A második gyermek
A jogász végzettségű Köbli Viktória a kislányával otthon töltött évei alatt – egy egyedülálló kisgyermekes édesanya szűken mért szabadidejében – 2012-től kezdődően írta meg a „Szerelemkereső
...
Tovább »
|
 Pilinszky 100/40 – Pilinszky János színházi és filmes víziója ma
címmel a Károli Gáspár Református Egyetem, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a Debreceni Csokonai Színház és a Nemzeti Színház
Pilinszky János születésének 100., halálának 40. évfordulójára programsorozatot és tudományos konferenciát szervez a Károlyi-Csekonics-palotában (1088 Budapest, Reviczky u. 6.).
A november 26-ára tervezett tudományos konferencia témája a szerző színházhoz és filmhez kapcsolódó tevékenysége, azaz színházkoncepciója, dráma- és kritikaírói munkássága, ennek forrásai, munkáinak színházi és filmes feldolgozásai, ezek hatástörténete, utóélete, irodalom-, színház-, és filmtörténeti jelentősége a műfajköziség lehetőségeinek maximális figyelembevételével.
A meghívott előadók a témában már publikált egyetemi oktatók, kutatók, művészek, jelenlegi vagy volt egyetemi hallgatók, doktoranduszok. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés egészíti ki, melynek előzményei voltak a 2016-ban a Kossuth Klubban, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Pilinszky János színházkoncepciójának időszerűsége 1-2. címmel lezajlott beszélgetések, melyek itt megtekinthetők:
https://sepsieniko.hu/2019/10/30/pilinszky-janos-szinhazkoncepciojanak-idosz
...
Tovább »
Megtekintések száma: 349 |
Hozzáadta:: tokio170 |
Dátum: 2021-08-25
|
|
 
Nincsen elég bajunk, kell még nekünk az invazív BÁLVÁNYFA is?
Komoly fenyege tést jelent hazánkban a bálványfa terjedése: rövid idő alatt hatalmas társulásokat képes kialakítani, rendkívül gyorsan nő. Magról és sarjakról is nagyon könnyen újul. Sűrű koronája elveszi a fényt a körülötte élő növényektől, ráadásul a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami gyomnövények megjelenésével társul. A fa gyökere, illetve a levelei képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetben élő őshonos növényekre pusz
...
Tovább »
Megtekintések száma: 585 |
Hozzáadta:: iceman |
Dátum: 2021-07-29
|
|
 1786. május 23-án vesztette életét Madagaszkáron gróf Benyovszky Móric, az egyik leghíresebb magyar világutazó, a hajós és katona, aki négy világrészen tett utazásaival a földrajzi leírók sorába is bekerült, hátrahagyott emlékiratai alapján pedig az irodalom népszerű hősévé vált. Születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából emlékévet hirdetnek, melynek keretében nemzetközi tudományos tanácskozás, könyvkiadás, szoborállítás, előadások és megemlékezések lesznek itthon és világszerte, elsősorban a külföldön élő magyarság körében. Az emlékév fővédnöke Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Fővárosi Állatkert Madagaszkár Házának kertjében, a Benyovszky emlékhelynél nyitja meg az eseménysorozatot, a Magyar Posta ünnepi bélyeg kiadással, a Magyar Nemzeti Bank díszérme kiadásával járul hozzá a méltó megemlékezésekhez. A tervek között szerepel a Benyovszky c.új magyar musical bemutatása, és számos érdekes fordulatokban gazdag életének feltárására külföldi levéltárak értékes anyagait fogják bemutatni a Magyar Nemzeti Levéltár közvetítésével. Az emlékév jó alkalmat kínál a köztudatban "madagaszkári királyként" élő Benyovszky Móric-portré valósághű kialakítására. Az emlékév eseményeit a Benyovszky Nemzeti Bizottság és a Benyovszky Társaság szervezi.
Megtekintések száma: 398 |
Hozzáadta:: tokio170 |
Dátum: 2021-05-27
|
|
 Az idén is meghirdetik a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete versmondó és versklipversenyét, a Nemzeti VERSenyt, amelyre április 30-ig várják a nevezéseket.
A tavalyi verseny élő szuperdöntőjét novemberben a rendkívüli jogrend életbe lépése miatt el kellett halasztani, az idei verseny azonban elindul, az elődöntő és a középdöntő az eddigi évek gyakorlatának megfelelően az idén is online zajlik - olvasható a szervezők MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Mint írják, októberben, ha a járványhelyzetből kilábal a világ, a Nemzeti Színház színpadára léphetnek az V. és VI. Nemzeti VERSeny legjobbjai.
A szervezők hatodik éve hirdetik meg a határokon átívelő, felmenő rendszerű versmondó és versklip versenyt minden nem hivatásos magyar versmondó részére. A VERSeny elsődleges célja a versek hétköznapiságának és mindennapi jelenlétének erősítése, a járványhelyzetben az eddigi évek gyakorlatának megfelelő, online versmondás térhódításának elősegítése, a klasszikus és kortárs költészet újszerű, innovatív, filmes tolmácsolása.
Mint írják, a verseny egyre népszerűbb: jellemzően több százan jelentkeznek versvideókkal, a legjobb versklipeket pedig tízezrek nézik az interneten.
...
Tovább »
|
Miklya Luzsányi Mónika nyerte el a közönségdíjat a PesText fesztivál RESET - az irodalom most is összeköt írópályázatán - olvasható a szervezők MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Mint írják, a közönségszavazására 1243 szavazat érkezett. Miklya Luzsányi Mónika kiegyenlített versenyben 222 szavazattal lett a nyertes A cafka című pályamunkával, amely a https://pestextfestival.hu/palyazat-nyertesek/ linken olvasható. A közönségdíjas munka magyar és angol nyelven is megjelenik - írják a szervezők.
Mint kiemelik, a szeptember 22-én kezdődő PesText fesztivál vendége lesz a tervek szerint Catarina Sobral, aki 2014-ben elnyerte a Bolognai Gyerekkönyv Fesztivál illusztrációs nagydíját, valamint Lisbeth Zwerger osztrák illusztrátor is, akinek 1990-ben ítélték oda az Andersen-díjat. A fesztivál online bejelentkezésekkel és streameléssel is készül, web- és Facebook-oldalukon is követhetők majd a beszélgetések.
A fesztiválon olyan alkotók fordulnak meg, mint Borisz Akunyin, Alena Mornstajnova és Lukasz Orbitowski.
...
Tovább »
|
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
Az 1918. november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként – majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel, aminek a háború előtti nagyhatalmi helyzetben azok nem tudtak érvényt szerezni. Az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az őszirózsás forradalom (1918. október 31.) után népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult.
Mint utóbb kiderült, ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát
...
Tovább »
Kategória: PORTÁLHÍREK |
Megtekintések száma: 660 |
Hozzáadta:: iceman |
Dátum: 2020-06-02
|
|
 Kortárs magyar szerzők magyar nyelvű műveit várja a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál a reset témakörében június 15-ig.
"Mi történik akkor, ha megnyomjuk a reset gombot és a rendszer leáll, újraindul? Mi történik a társadalommal, a mindennapokkal, a kapcsolatokkal, a világ megszokott működésével?" - ezekre a kérdésekre keresi a választ a pályázat.
A 400 ezer forint összdíjazású szépirodalmi pályázatra olyan műveket várnak maximum 6000 leütés terjedelemben, amelyeket még sem online, sem nyomtatott formában nem publikáltak, megjelenésük nincs folyamatban és a pályázat lezárulásáig nem is várható. Minden szerző egy alkotással nevezhet, kizárólag jeligés pályázatot fogadnak el.
Az előválogatást követően a főzsűri elé a legjobb tizenegy pályamű kerül, amelyek közül egy elnyeri a fődíjat, egy pedig közönségdíjat kap. Mindkét írást lefordítják angol, cseh, lengyel és szlovák nyelvre, a szerzők bruttó 200-200 ezer forint jutalomban részesülnek, valamint meghívást kapnak a PesText fesztiválra - közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.
A közönségdíjra bárki szavazhat majd július 13. és augusztus 10. között a fesztivál hivat
...
Tovább »
|
|
Copyright 